Sok kozmetikai állítással ellentétben az SPF-értékeket nem lehet pusztán a formulából megbecsülni vagy az UV-szűrők koncentrációjából kiszámítani. Ezeket validált vizsgálati módszerekkel kell meghatározni , amelyek igazolják a késztermék által nyújtott védelem szintjét.
Az Európai Unión belül a napvédő termékeket a 1223/2009/EK rendelet értelmében kozmetikumként szabályozzák. A kozmetikai rendeletnek való megfelelésen túl a gyártóknak be kell tartaniuk az Európai Bizottság 2006/647/EK ajánlását is, amely a napvédő termékek hatékonyságára és az azokkal kapcsolatos állításokra vonatkozik. Ez az ajánlás meghatározza a napvédő termékekre vonatkozó állítások alátámasztásának alapelveit, és az európai kozmetikai iparágban általánosan elfogadott referencia lett.
Jogilag kötelezőek-e az SPF-vizsgálatok?
A kozmetikai rendelet nem tartalmaz olyan konkrét cikket, amely kimondaná, hogy minden napvédő terméknek SPF-vizsgálaton kell átesnie. A gyártók azonban jogilag felelősek azért, hogy minden kozmetikai állítás valós legyen, megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott legyen, és ne vezesse félre a fogyasztókat.
Az SPF-érték egy hatékonysági állítás. A 655/2013/EU bizottsági rendelet értelmében a kozmetikai állításokat elegendő és ellenőrizhető bizonyítékkal kell alátámasztani. Mivel az SPF-érték egy mérhető védelmi szintet jelöl, általában elvárás, hogy megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják ezt az állítást.
A gyakorlatban az SPF-értékkel hirdetett kozmetikai termékeknek olyan vizsgálati adatokkal kell rendelkezniük, amelyek igazolják, hogy a feltüntetett védelmi szint pontos.
Mit mér az SPF?
Az SPF, vagyis a napvédő faktor azt méri, hogy egy naptej mennyire hatékonyan védi a bőrt az ultraibolya B (UVB) sugárzástól.
Az UVB-sugarak elsősorban a leégésért felelősek, és hozzájárulnak a bőr károsodásához, valamint a bőrrák kialakulásához. Az SPF-érték azt jelzi, hogy milyen szintű védelmet nyújt a termék ellenőrzött vizsgálati körülmények között.
A magasabb SPF-érték általában nagyobb védelmet nyújt az UVB-sugárzás ellen, bár a védelem mértékének növekedése nem arányos. Például az SPF 50 nem nyújt kétszer akkora védelmet, mint az SPF 25.
Fontos megjegyezni, hogy az SPF nem méri az ultraibolya A (UVA) sugárzás elleni védelmet. Az UVA-védelmet külön, erre a célra kidolgozott vizsgálati módszerekkel értékelik, és erre vonatkozóan külön szabályozási követelmények vonatkoznak.
Milyen vizsgálati módszereket alkalmaznak?
Az európai iránymutatás elismeri az SPF-teljesítmény meghatározására szolgáló, nemzetközileg elfogadott szabványosított módszereket.
Hagyományosan az SPF-értéket in vivo vizsgálatokkal mérik, amelyek során a napvédő krémet önkéntes résztvevők bőrére viszik fel gondosan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között. Ezután a termék azon képességét, hogy késleltesse az UV-sugárzás által kiváltott bőrpír kialakulását, összehasonlítják a kezeletlen bőrrel, és így számítják ki az SPF-értéket.
Az elmúlt években a validált in vitro módszerek is egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. A tudományos fejlődés és az emberi önkénteseken végzett kísérletek számának csökkentésére irányuló szabályozási törekvések eredményeként alternatív laboratóriumi módszerek kerültek kidolgozásra bizonyos napvédő termékek értékeléséhez. Az állítástól és az alkalmazandó szabványoktól függően ezek a módszerek akkor alkalmazhatók, ha azokat megfelelően validálták.
Hogyan osztályozzák az SPF-értékekre vonatkozó állításokat?
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy egyszerűsítsék a napvédő termékekre vonatkozó állításokat, hogy azok a fogyasztók számára könnyebben érthetőek legyenek.
Ahelyett, hogy kizárólag a pontos SPF-értékeket emelnék ki, a napvédő termékeket általában négy védelmi kategóriába sorolják:
- Alacsony védelem
- Közepes védelem
- Magas védelem
- Nagyon magas védelem
Minden kategória meghatározott SPF-tartománynak felel meg. Például az SPF 50 vagy SPF 50+ jelöléssel ellátott termékek a „nagyon magas védelem” kategóriába tartoznak.
Ez a megközelítés segít a fogyasztóknak a termékek könnyebb összehasonlításában, miközben csökkenti a félrevezető marketing kockázatát.
Mi a helyzet az UVA-védelemmel?
Az európai ajánlások kiemelik, hogy a hatékony napvédő termékeknek mind az UVB-, mind az UVA-sugárzás ellen védelmet kell nyújtaniuk.
A kiegyensúlyozott védelem biztosítása érdekében a mért UVA-védelmi tényezőnek a címkén feltüntetett SPF-érték legalább egyharmadának kell lennie. Ezen felül a terméknek meg kell felelnie az ajánlott kritikus hullámhossz-kritériumoknak, amelyek igazolják a széles spektrumú UV-védelmet.
Amennyiben ezek a követelmények teljesülnek, a gyártók használhatják azt az UVA-logót, amelyet Európa-szerte általában a napvédő termékek csomagolásán feltüntetnek.
Mivel az UVA-vizsgálat külön eljárásokat és értékelési kritériumokat foglal magában, a napvédő készítmények teljesítményének értékelése során önálló részének tekintik.
Miért nem lehet az SPF-értéket a képlet alapján kiszámítani?
A gyártók a készítmény összeállításakor néha a felhasznált UV-szűrők típusait és koncentrációit figyelembe véve becsülik meg a várható SPF-értéket.
A kész napvédő által nyújtott tényleges védelem azonban számos, egymással kölcsönhatásban álló tényezőtől függ, ideértve az összetevők eloszlását, a részecskeméretet, az emulgeálást, a bőrön kialakuló réteget, a termék felvitelének jellemzőit és a készítmény stabilitását.
A készítmény összetételében bekövetkező apró változások jelentősen befolyásolhatják a napvédő hatékonyságát, még akkor is, ha maguk az UV-szűrők változatlanok maradnak.
Éppen ezérta késztermék laboratóriumi vizsgálata továbbra is elengedhetetlen.
Mely termékeknél szükséges az SPF-vizsgálat?
Bármely olyan kozmetikai termék, amely napvédelmet ígér, rendelkeznie kell az SPF-értékre vonatkozó állítását alátámasztó bizonyítékkal.
Ide tartoznak a hagyományos napvédő krémek, valamint olyan termékek, mint az arcápoló krémek, nappali krémek, alapozók, ajakápolók, BB-krémek, CC-krémek és egyéb, SPF-értékkel forgalmazott kozmetikumok.
Még ha a napvédelmet is másodlagos előnyként hirdetik is, a gyártóktól elvárják, hogy igazolják a feltüntetett védelmi szintet.
A napvédő krémek hosszú távú hatékonyságának biztosítása
A kezdeti SPF-érték igazolása csupán a termékértékelés egyik eleme.
A gyártóknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a napvédő szer a tervezett eltarthatósági ideje alatt megőrizze hatékonyságát. A stabilitási vizsgálatok segítségével ellenőrizhető, hogy a készítmény fizikai és kémiai szempontból stabil marad-e, valamint hogy az UV-szűrők normál tárolási körülmények között továbbra is a várt módon működnek-e.
A csomagolás kompatibilitása szintén befolyásolhatja a napvédő hatékonyságát, különösen olyan esetekben, amikor az érzékeny UV-szűrőket a fény, az oxigén vagy a csomagolóanyaggal való kölcsönhatás befolyásolhatja.
A napvédő termékek SPF-tesztjén való bukásának leggyakoribb okai
Előfordul, hogy a napvédő termékek a laboratóriumi vizsgálatok során nem érik el a várt védelmi szintet.
Ez azért fordulhat elő, mert az UV-szűrők nem optimálisan vannak kiegyensúlyozva, a készítmény nem képez egyenletes védőréteget a bőrön, a hatóanyagok idővel instabillá válnak, vagy a gyártási eltérések befolyásolják a termék állandóságát.
Ha a vizsgálatok kimutatják, hogy a mért SPF-érték alacsonyabb a feltüntetett értéknél, a gyártóknak esetleg át kell alakítaniuk a termék összetételét, módosítaniuk kell a feltüntetett SPF-értéket, vagy a javítások elvégzése után meg kell ismételniük a vizsgálatokat.
